Zsolnay Múzeum-Káptalan utca 2.(Pécs)

Pécsett a Káptalan u. 2-ben található a Janus Pannonius  Múzeum Zsolnay gyűjteményét bemutató állandó kiállítás. A kiállításon a gyár díszműveit láthatjuk időrendi sorrendben, ezen belül stílusirányzatok,szerinti csoportosításban. A kiállítás része az 1990-ben megnyílt Zsolnay emlék-szoba, amely a Zsolnay család bútorait, berendezési  és dísztárgyait, valamint a családtagokról készült festményeket, rajzokat és fényképfelvételeket mutatja be.Gyönyörű kiállítási darabok találhatóak  a múzeumban, van ahol a keletkezési folyamat darabjai vannak kirakva .mindenkinek figyelmébe ajánlom Magyarország egyik legnagyobb büszkeségének megismerését testközelből.

Megbékélés Kápolna-Beremenden

Aki Pécs környékén jár,annak figyelmébe ajánlom Beremenden  az 1998. május 31-én átadásra kerülő Megbékélés Kápolnáját .

 A Kápolna azon a kilátó helyen épült fel, ahonnan a közelmúlt délszláv háborújának menekültjei láthatták, hogy a határ túloldalán lévő falvaik, templomaik miként válnak áldozatává az embertelen pusztításnak. Egyben emlékhelye a Beremendről és környékéről 1946-ban kitelepítetteknek. Ezen a kilátóhelyen a különböző nemzetiségek és vallási felekezetek az egymás közötti békesség jegyében közösen építették fel ezt az ökomenikus kápolnát.

Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ-Damó István grafikusművész kiállítász

November 30-án nyitott meg Damó István grafikusművész kiállítása a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központban.

A földszinti kis teremben találhatóak a festmények, meghívók, könyv illusztrációk.
Engem legjobban az illusztrációk fogtak meg, elképesztően aranyos figurák, élénk színek és kreatív megoldások láthatóak. Az odalátogatóktól, még csak pozitív visszajelzéseket hallottam, igazán megéri megnézni a Tanár úr 60. születésnapja alkalmából tartott kiállítást. :)

Fraknó vára

A Rozália-hegység egyik nyúlványán emelkedik a hatalmas erődítmény, Fraknó vára, mely a 13. században határvárként épült és a törökellenes háborúk idején a nyugat védelmező bástyája volt. A 17. század eleje óta az Esterházy család tulajdonában van,1635 és 1660 között Esterházy Miklós teljesen átépíttette, a régi várból csak az öregtorony maradt meg. A belső vár kétemeletes, négyszögű épülettömbjét sokszögű olaszbástyás védőfal övezi. Napjainkig őrzi a jelentős műgyűjteményüket.

Őriszentpéter_ Árpádkori templom

Nevét a Szent Péter-templomról kapta. A település legrégebbi épülete a Templomszeren áll.A XVI. században a protestánsok (reformátusok) tulajdonába került, csak az ellenreformáció idején, 1730-ban lett ismét a katolikusoké.A templomot 1550 táján erődítménnyé alakították, bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül.A templomot valaha díszítő román kori freskók nagy része elpusztult, csupán a déli külső falon található néhány töredék.

Veleméri (Szentháromság-templom)

Velemér déli végében található a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, keletelt katolikus templom. Freskóit, Aquila János festette.
A veleméri templomot úgy keletelték, hogy a Szentháromság vasárnapján kelő nap első sugara a szentély boltozatán lévő Szentháromság jelképre essen. Az építők és a freskót készítő Aquila János ezen kívül figyeltek a napfordulóra is. A templom tudós plébánosának, Kovács Józsefnek a megfigyelése szerint a téli napforduló hajnalán a szentély délkeleti kerek ablakán besütő napsugarak a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítják meg elsőként. A téli napforduló a napisten feltámadásának pillanata, a boldogabb kor eljövetelének ígérete.A mitikus templom gyönyörű környezetben várja a látogatókat. :)

Pécsi ókersztény sírkamrák





A római kori Sopiane –a mai Pécs –IV. századi ókeresztény temetőjét a Világörökség Bizottság 2000-ben azzal az indokkal vette fel a kultúrtörténeti kincsek listájára, hogy a feltárt építményegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti az északi és nyugati római provinciák korai keresztény temetkezési építészetét és művészetét.

2 nagyobb sírkamra található, az egyik köznapi néven Péter-Pál –sírkamra, míg a másik Korsós-sírkama.

A sírkamra felfedezését érdekesebbé teszik a kiállított használati tárgyak, információs táblák és az útvonal.A sírkamrák között vezet az utunk rácsokon, különböző szintekre, amelyeket az

 eltelt századok rárakódott porai formáltak.

A falakon nagyon jó állapotban megmaradt freskókat találunk, melyek bibliai történeteket ábrázolnak. Megtalálható a Teremtés történetének részlete, a 3 király jellegzetes alakja és a kis Jézus.Ha körbejártuk a sírkamrát, a múzeumból kiérve megcsodálhatjuk a templom alaprajzát, felülnézetét, az üvegtetőn keresztül.

Márc. Kecskeméti Művésztelep 100.évfordulója

2011 márciusában megnyílt Kecskeméten a Cifra Palota földszinti galériájában a 100 éves Kecskeméti Művésztelep kiállítása. Számtalan alkotás várta a vendégeket. Jobban megismerhettük Kecskemét régi arcát, és bepillantást nyertünk a mindennapi életbe a művek segítségével.

A kiállítás 1. termében a Művésztelep bemutatására szolgáló fényképek láthatóak. A szoba közepén egy kézzel szőtt szőnyeg látható, melynek közelében Kada Elek halotti maszkja tekinthető meg.

A következő szobába lépve  Kecskeméti épületek kicsinyített mása van elhelyezve, mellettük korhű festmények a város egy-egy kiemelt épületéről, és látképek Kecskemét melletti pusztáktól.

 A harmadik kiállító terem székekkel van berendezve, hogy a kiállított képeket kényelembe helyezve élvezhessük, hisz a legtöbb kép mágnes ként vonta magához a nézőközönséget újra és újra, a precíz kidolgozások és az életszerű alakok.

Az utolsó teremből kilépve egy folyosón mehetünk vissza az előcsarnokba . A falakon csendéletek sorakoznak,különböző stílusban .

A kiállítás megtekintése megközelítőleg 2 órát vett igénybe de én úgy érzem megérte, hogy többet tudjak meg a Kecskeméti Művépsztelepről és az épületekről.